Nem titok, hogy Az ellopott kívánságot a Disney-féle Aladdin ihlette, de Ardahan kidolgozásához nem lett volna elég az, ha ezerszer megnézem a mesét és a filmet. Sokat olvastam többek között az arab világról, a közel-keleti kultúrákról, az iszlám előtti hitvilágról, a Perzsa és az Oszmán Birodalomról. Egy kicsit mindegyik hozzájárult ahhoz az Ardahanhoz, amit a könyvben végül megismerhettek. Az olvasottakból sok-sok érdekesség bekerült a regénybe, ezekről mesélek egy kicsit bővebben az Ardahan világa posztokban.
Kezdjük az altunokkal és az aszperekkel!
Egyértelmű volt, hogy valamilyen pénznemnek lennie kell Ardahanban, és abban is biztos voltam, hogy arany- és ezüstalapú érméket szeretnék. Az Oszmán Birodalom roppant érdekes forrásnak bizonyult ebből a szempontból. A birodalom kialakulásakor monometallisztikus (azaz egyfémes) volt a pénzrendszerük, ezüstön alapult, az ún. akcsét (vagy más néven aszpert, oszporát) használták.
Helyi forgalomban akadtak még rézpénzek is, illetve főleg Velencéből arany is érkezett, de csak később verettek saját aranyérmét, azután, hogy II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt. Ezt az érmét szultáninak, haszenének vagy altunnak nevezik. Innentől kezdve lett a birodalom pénzrendszere bimetallisztikus (azaz kétfémes). Az altun szó szerint aranyat jelent.
A regényben a pénz Aliya számára fontosabb, hiszen mindenáron el akar menekülni Ardahanból, ehhez pedig tőke kell. Asmar természetesen jóval kevésbé érzi az érmék értékét, egy alkalommal megjegyzést is tesz arra, hogy Aliya huszonöt altunért bérel szobát: a herceg szerint ez az összeg semmi, pedig Aliyának sokszor nem maradt pénze ennivalóra, miután kifizette a bérleti díjat. Többek között itt is kiütközik, mennyire más világból érkeztek ők ketten.
És az egyik kedvenc idézetemben is szerepelnek az érmék:
– Busásan megfizetlek – szakított ki a férfi a merengésemből.
– Nem.
– Megadom a súlyodat altunban!
– Nem.
– Aszperben?
Ez úgy meglepett, hogy felnevettem. Nocsak, még humora is van!
– Mindjárt arról fogsz győzködni, hogy igazából nekem kellene fizetnem, amiért kisegíthetlek.
– Kaptam már hasonló ajánlatokat – jegyezte meg, és bár az arca alsó felét nem láthattam, a hangján egyértelműen hallatszott, hogy mosolyog.