A Tempusnál írtam a leadáskor egy összegzést, ezt az Auroránál elfelejtettem, de most pótlom. :)
Tehát — idén is — a határidő utolsó napján elküldtem az Aranymosásra az átdolgozott regényt. Összesen 403 208 karakter lett, 58 100 szó. Ez pont 10 szerzői ív, ami egyébként egy rövidebb regényt jelent, kb. 300 oldalba férne bele. Az összehasonlítás kedvéért: Kody Keplingertől a DUFF 10,2 ív volt, 300 oldalas, A kalózkirály lánya 9,4, ami 284 oldal nyomtatásban.
Sokat tanultam, miközben ezt a regényt írtam, egyrészt az írás során jöttem rá olyasmikre, amikre eddig nem figyeltem tudatosan, másrészt a bétáim is egy csomó mindenre rámutattak, harmadrészt pedig a Könyvmolyképző íróiskolájának YA kurzusán is szert tettem új, hasznos ismeretekre, amiket beleépítettem ebbe a könyvbe.
Úgy érzem, szerkezetileg klasszisokkal jobb a Tempusnál, bár persze ez önmagában még nem jelenti azt, hogy elérte a kiadható szintet. Ez majd a pályázat során kiderül. Egyelőre még csak az előszűrés zajlik, de reményeim szerint hamarosan kezdődik már a pályázat következő szakasza, amikor kikerülnek maguk az írások is. És aztán jöhet a várakozás…
Először arra, hogy kikerüljön a regényem első fejezete, aztán (a tavalyi menetrend alapján) nagyjából két hét múlva a lektori vélemény is. Ez már nagy szó, de a végső döntés majd csak a pályázat végén derül ki: ekkor fogja a főszerkesztő megmondani, mit gondolt róla, valamint kiderül a kiadóvezető döntése is.
Persze, nyilván pozitív lektorira vágyom, de igyekszem realisztikus célt kitűzni magam elé, hogy ne koppanjak nagyot egy esetleges negatív döntés esetén, úgyhogy idén a Rakéta projekt a cél. :) Már az is rengeteget segítene, ha egy hozzáértő szerkesztő elmondaná, mit hogyan írjak át. Szerintem gyümölcsöző lenne egy ilyen közös munka.
Úgyhogy izgatottan várom a fejleményeket, amikről természetesen beszámolok majd. Addig is megmutatom az első mondatot:
